Felhős idők
2016. november 22. írta: Clean Soft

Felhős idők

cloud.png

Az alapok

Az információtechnika történelmében folyamatosan követik egymást az érdekes hullámzások, az ismétlődések. Számtalan technológia, hardver, szoftver vagy akár szolgáltatás létezett már korábban is, csak akkor még nem tartotta fontosnak a szakma a hangsúlyozásukat, vagy egyszerűen csak az akkori technikai háttér még nem tette lehetővé azok robbanásszerű elterjedését. Gondoljunk csak a mai vékonyklienses megoldások „ősére” a DEC NetPC-jére vagy a korai hordozható eszközökre.

Lényeges azonban, hogy a mai trendeket nagyban a szélessávú internet elterjedése erősítette fel, lehetővé téve korunk népszerű eszközeinek, megoldásainak kikerülését az irodai környezetből, azok időfüggetlen használatát. Korunk népszerű dolgait valójában a magánélet, a szórakozás hozta a felszínre, emelte ki a számtalan más elérhető közül…

Az ilyen aktuális trendek egyike a felhő!

A mai felhők jellemzően az utolsó tíz évben jelentek meg, a kezdeti magánfelhasználók számára kínált ingyenes tárhelyszolgáltatásokat mára kiegészíti a professzionális kínálat is. Napjainkban gyakorlatilag bármi „elérhető” felhőben is és a felhő használható magáncélra és hivatásszerű munkavégzéshez egyaránt. Ugyanakkor a mai felhőtrend számtalan tévedést is magában rejt, nem utolsó sorban a tengernyi marketing-címkével ellátott szolgáltatás megjelenése miatt.

De ne ugorjunk előre, definiáljuk a felhőt!

 A felhő egy olyan virtuális szerver, melyen adott méretű tárhely áll a rendelkezésünkre, ezen a tárhelyen pedig adatokat tárolhatunk. A virtuális szerver lehetőséget ad továbbá alkalmazások futtatására és az adatainkat más felhasználókkal, partnerekkel történő megosztására.

 Látható, hogy nem írtam bele a definícióba az internetes elérés lehetőségét. Mert az valójában nem feltétel, az internetes elérés csak korunk felhőkínálatnak a sajátja. Számos, más meghirdetett lehetőséghez hasonlóan az internetelérés valójában csak valami extra szolgáltatás, igaz napjainkban a legfontosabb! Egy zárt, irodai szerver-munkaállomás topológia pontosan ugyanúgy használható a belső intraneten, mint egy felhő! És megfelelő megoldásokkal külső elérés is lehetővé válik.

Persze ne degradáljuk le a mai felhőkínálatot, hiszen valóban korszakos, előremutató lehetőséget biztosítanak. Nagyon fontos azonban, hogy az igényünknek, feladatainknak megfelelőt válasszunk vagy hozzunk létre.

Felhővariációk

A felhőket két módon csoportosíthatjuk:

  •  a szolgáltatást nyújtó alapján
  • a felhővel elvégezhető feladatok alapján

 Az első pont nagyon egyszerűen meghatározható:

- Vannak ingyenes szolgáltatók. Ezek esetében csak alapfunkciók érhetők el és egy adott méretű tárhelyet kapunk hozzájuk. A félreértések elkerülése végett az olyan szolgáltatások, mint a Google Drive vagy a Microsoft OneDrive is az ingyenes szolgáltatások közé sorolható!

- A következő kategória a fizetős felhőket tartalmazza- ez terjed napjainkban, a brand-ek által kínált pénzes felhőszolgáltatásokkal. Ezeknél értelemszerűen valamilyen alkalmazásháttér is elérhető, ami nem meglepő, mert ezeknek az alkalmazásoknak a virtuálissá tétele miatt lettek bevezetve. Megfigyelhető, hogy napjainkban szinte az összes vezető szoftvercég kínál fizetős felhőszolgáltatást, melyeken az eddigi „dobozos” termékeik vagy azok támogatásai érhetők el.

Ha megvizsgáljuk a Microsoft Azure szoláltatását, hogy valójában mindenért fizetnünk kell! Egy alap virtuális Windows Server havi 10-12 eurótól indul. Egy webes SQL szerver már 30 euró fölött van havonta. És még nincs benne az alkalmazás havi díja…

- A harmadik kategória a saját felhő! Ilyet ma kényelmesen létrehozhatjuk akár professzionális, akár magáncélra, azaz az íróasztalunkon is lehet a saját felhőnket működtető eszköz.

 Itt kell ismét megállnunk és egy újabb definíciót megadni. A saját felhőt a legtöbben valami saját fekete dobozként képzelik el, mely valóban az íróasztaluk sarkán pihen. Ezzel szemben értelmesebb a saját felhőt úgy meghatározni, mint egy olyan szolgáltatást, melynél az üzemeltető és a felhasználó közvetlen, zárt kapcsolatban áll egymással. A magánfelhők esetében lényegtelen, hogy saját fényképeinket tároljuk azokon vagy egy felhőalapú ügyviteli rendszert veszünk igénybe közvetlenül a fejlesztőtől, a lényeg nem a mit és a hol kérdésen van, hanem a hogyan-on!

Magánfelhő esetében a felhasználó és a szolgáltató lehet ugyanaz a személy, de lehet egy célszolgáltató is, akivel a felhasználó szerződésben áll, és a magánfelhő nem a felhasználónál jön létre, hanem egy meghatározott távoli helyen.

A magánfelhő és a nyílt felhők használhatók közösen is, ezt hívják hibrid felhőnek. Ilyen megoldásoknál fontos, hogy az adminisztrációs feladatokat a magánfelhő irányából legyenek elvégezve!

cloud01.png
  A második pont kicsit szerteágazó, de megpróbálom a főbb szempontokat összefoglalni:

 - Alapesetben a felhőn adatokat tárolhatunk. Azokat megoszthatjuk partnereinkkel, munkatársainkkal. A felhők ezirányú szolgáltatásai nagyban „szórnak”, hiszen a Google Drive jellemzően fényképek tárolását helyezi előtérbe, a Microsoft pedig az Office feladatokat, de például a BOX a verziókövetésre, a csoportmunkára, a felhők összekapcsolására, virtuális kommunikációra teszi a hangsúlyt

- A felhők számos esetben lehetővé teszik a virtuális munkavégzést. Szinte az összes korszerű felhőnél módunk van minialkalmazások telepítésére, használatára. A Microsoft az Office365-öt kínálja, a Google a saját Office-klónjait. Itt is különc a BOX, ott a lokális gépünk alkalmazásainál nyithatunk egy „kaput” a BOX felé. Tehát a saját Wordünkben dolgozunk, csak a mentés (vagy megnyitás) történik a virtuális tárhelyünkre/ről.

cloud02.png

cloud03.png

cloud04.png

 

- Fontos feladat a felhőknél, hogy ne csak mi lássuk, használhassuk az adatainkat, hanem lehetőség legyen a csoportmunkára is. Ezt különböző megosztási, meghívási funkciók biztosítják, igaz a médiaalapú ingyenes felhőknél jellemzően csak a tárolt tartalomhoz rendelhetünk linkeket. Olyan felhőknél, ahol valamilyen munkavégzésre is mód van, ott értelemszerűen a szerkesztett állományok egyidejű kezelése is megoldott, és ahogy már említettem, van ahol a precíz verziókövetés is létezik...

- A felhők sajátja továbbá, hogy számtalan speciális alkalmazást is használhatunk rajtuk keresztül! Például lehetséges egyszerű freeware modulok telepítése csakúgy, mint különleges célalkalmazásoké. Ebből a szempontból ismét értelmetlen a megkülönböztetés, miszerint egy ügyviteli rendszer fut a virtuális térben vagy az Amerikai Egyesült Államok orvosai által használt dokumentumkezelő megoldás - mindkettő lényege a platformfüggetlen, távoli használat.

- A professzionális célú felhőkkel a szoftverjogok és a szoftverárak kérdése is megváltozott! Ezek esetében elterjedt a havi vagy éves felhasználószám-alapú bérlés, szemben a korábbi végleges eladásokkal, licenszeléssel!

- Szinkronizáció. Fontos dolog! Szerencsére az elterjedt felhőszolgáltatások mindegyike kínál különböző platformokra adatszinkronizáló alkalmazást, applikációt, így belépés nélkül is menthetjük lokális gépünkről a szükséges állományainkat. Egyszerűbb esetben csak egy „forró” mappát kapunk, míg minőségi felhőknél mapparendszerek vagy a szinkronizációs paraméterek és a szinkronizáció feltételei is megadhatók.

És ugye itt is előtérbe kerül a verziókövetés jelentősége.

 Számos egyéb lehetőséget is említhetnék még, olyanokat például, mint a platformfüggetlenség kérdését, hiszen a felhők gyakorlatilag internetböngészőből érhetők el, de ez már érinti a klasszikus vékonykliensen technológiát, ami későbbi írásom témája lesz.

Így lépjünk tovább a kritikus területre…

Biztonság és bizalom

A felhőkkel kapcsolatban a leggyakoribb felmerülő kérdés a biztonság!

Lássuk be, jogosan!

A felhők korábban említett három üzemeltetési formájából az első kettő esetében nem tudjuk, nem ismerjük, hogy

  • hol vannak az adataink?
  • kik férnek hozzá a tudtunk nélkül?
  • meddig férünk hozzájuk?

Mindhárom kérdés azt sugallja, hogy értékes, bizalmas adatainkat ne helyezzünk felhőbe! Pontosabban ne helyezzünk nyilvános felhőbe…

Fogadjuk el, hogy senki nem néz bele az adatainkba, hiszen ezt állítják a szolgáltatást nyújtók.

Fogadjuk el, de csak akkor, ha magánfotókat, nem titkos dokumentumainkat tárolunk a virtuális térbe, és ne is gondoljunk arra, hogy egy Facebookra feltett fotóink pillanatokon belül a világháló kontrollálhatatlan részébe jut, és arra se, hogy minden elektronikus levelünket hivatalok robotjai „olvasnak” át a terrorizmus elleni harc kereteink belül. Ne feledjük, hogy a nyilvános felhők szolgáltatói jellemzően külföldi cégek, a regisztráláskor jelzett jogi és műszaki garanciák az ő országuk szerinti, azaz ami hazánkban tiltott – például anyagok átvizsgálása – az náluk lehet, hogy törvényileg engedélyezett…

Ha csak egy pillanatra is felmerül bennünk a legkisebb bizalmatlanság érzése is, akkor a mások számára érdektelen magániratainkat is titkosítsuk – akár jelszavas tömörítéssel - a felmásolás előtt…

Hiába titkosítunk azonban, ha a hol és meddig kérdés továbbra is nyitott marad! Mindkettő kritikus kérdés, felelősen gondolkodó felhasználó nem is lép túl ezeken. Ne is lépjen, ugyanis ma egyetlen felhőszolgáltató nem ad megnyugtató választ ezekre a kérdésekre!

Szerencsére van megoldás a bizalmi válságra, a korábban már többször említett magánfelhő létrehozása. A magánfelhő gyakorlatilag válasz az összes kritikus problémára: megfelelő titkosítással mozognak állományaink, mi felügyeljük az adataink állapotát, tudjuk, hol van a tárolóberendezés stb. És ha visszatekintünk a felhőtípusok leírására, láthatjuk, hogy ugyanilyen választ nyújt problémáinkra az egyedi alkalmazásokat fejlesztő cégek felhőalapú megoldásaik is, hiszen a felhő maga ilyen esetekben is kielégítik a magánfelhőkkel szemben támasztott feltételeket!

Ugyanakkor számos más, újabb gond merül fel: A magánfelhők alapesetben – ha csak nem valamilyen egyedi felhőalapú célalkalmazással együtt rendeljük azt meg - mindössze biztonságos tárhelyek. Persze ekkor is lehetséges a csoportmunka és az összes bemutatott megosztási lehetőség is elérhető. De ekkor nincsenek kényelmi szolgáltatások, számtalan ingyen vagy pénzért felkínált alkalmazás. Ezeket tehát nekünk kell létrehoznunk, programozni, megvásárolni. Kijelenthetjük, hogy a privát felhő jellemzően a professzionális területre való, a munkavégzés segítésére. Magáncélra irreális elvárás programok készítése vagy vásárlása, arra ott vannak a desktop és mobil eszközök alkalmazásai.

Ne hallgassuk el, hogy ma már elérhető áron szerezhetők be olyan eszközök, melyek az összes korábban felsorolt feltételt kielégítik, egy „csomagon” belül érhető el a virtuális világ, a csoportmunka, az előre telepített ingyenes alkalmazások, a hardveres titkosítású saját felhő, a platformfüggetlenség, és még saját alkalmazások is készíthetők hozzá!

Valahol ez lenne a professzionális területet kielégítő felhőmegoldás.

Minden olyan esetben ez az ideális megoldás, amikor nem egy felhőalapú gyári megoldásra van szükségünk, ahol nincs mód a szabd választásra. Ott sajnos bízni kell, bizalomra van szükség, hogy a „könyvelésünk”, tervrajzaink, szerződéseink, üzleti tervünk nem kerül illetéktelenek kezébe, hogy üzleti stratégiánkat nem ismerheti meg a konkurencia a világhálón keresztül!

Azokat egy hétköznapi Google kereséssel nem olvashatja el bárki a világon…

Hogyan használjuk?

A felhők használata, mint minden más, a felhasználási területhez köthető.

Például egy magánember az okostelefonjáról automatikusan tölti fel a fényképeit felhőbe. Abba a felhőbe, amit sokszor a telefonjához kapott a szolgáltatótól. És semmi többet nem tesz, tehet. A fényképeket a felhőből mutogatja a barátainak a kocsmában.

A félprofi és a profi felhasználók viszont számtalan más módon használhatnak egy felhőt. Beléphetnek magába a felhőbe és ott „dolgozhatnak”, használhatják a desktop gépükről a böngészőn keresztül a mellékelt alkalmazásokat, speciális programjaik virtuális szerverként használhatják a felhőt, de a felhő lehet egyszerű, megbízható adatarchiváló terület, virtuális fájlszerver vagy a csoportmunka eszköze.

A felhőhasználat alapja lényegében a megosztás. Ez minden felhőtípusnál elérhető, csak a megosztási lehetőségek mások, eltérőek.

A legegyszerűbb esetben mindössze annyi lehetőségünk van, hogy adott megosztási linket küldünk a célszemélyeknek, a másik véglet, amikor a megosztás a körünkbe tartozók közvetlen meghívásával zajlik és a megosztott felhőtartalomhoz egyenként rendelhetünk jogosultsági szinteket, elvégezhető műveleteket, hatékony kommunikációs funkciókat, automatikus értesítéseket.

Sokadszorra hozom fel a BOX-ot példaként, ott nemcsak partnereinket szervezhetjük egybe – akár a külső partnereinket is email címek segítségével -, hanem más partnerek BOX felhőit is összekapcsolhatjuk. És nemcsak automatikus értesítéseket küld a szolgáltatás, hanem bármely megosztásnál online kommunikáció is történhet. Ha pedig áldozunk egy kis összeget az éves tagdíjra, akkor a BOX a legprofibb felhőszolgáltatások körébe emelkedik, professzionális munkára is kiválóan alkalmassá válik! A BOX gyakorlatilag egy intelligens dokumentumkezelő, hiszen nemcsak az állományainkat tárolhatjuk, oszthatjuk meg vele, hanem az értesítések beállításával a dokumentumokkal történő feladatokat is előírhatjuk, azok megtörténtéről (meg nem történéséről) is tájékoztatást kapunk.

Összefoglalva: átlagos használatra bőven elegendő valamelyik ingyenes felhőszolgáltató, persze, ha nem minősített, titkos információkat kívánunk azokon tárolni. Minden felhasználási területhez választható olyan felhőszolgáltató, amely kielégíti az igényeinket.

Más kérdés, ha egy egyedi, célorientált, csak a fejlesztőjénél elérhető alkalmazást, szolgáltatást akarunk igénybe venni, akkor nincs más út, nincs más lehetőségünk, mint annak igénybevétele, és természetesen pénzért. Bízva abban, hogy adataink biztonságban lesznek.

Viszont, ha igényesek vagyunk, akkor kialakíthatunk egy magánfelhőt és arra fejleszthetünk egyedi alkalmazásokat. Ekkor kezünkben tarthatjuk sorsunkat.

Egyet azonban ne feledjünk!

A felhő valójában mindig is csak egy virtuális tárhely marad, soha nem kapunk általuk egy saját szerveren létrehozott vékonyklienses megoldást, szolgáltatást. Mert a felhő nem erre való, hiába olvashatjuk a reklámokban a felhők mindent megoldó, mindenre alkalmas szlogenjeit.

A felhő jó! Jó, ha okosan használjuk, okosan integráljuk életünkbe. Integráljuk meglévő információs rendszerünkhez. A felhő megoldja egy néhány fős vállalkozás igényeit, ha csak adattárolásra, szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és csoportmunkára kívánjuk igénybe venni és nem fontos az adatbiztonság és a bizalom kérdése…

Legközelebb a virtualizációról, a felhőkben végezhető munkáról lesz szó.

A bejegyzés trackback címe:

https://cleansoft.blog.hu/api/trackback/id/tr411939105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Deddi 2016.11.27. 11:39:42

Nem rossz kezdés, pár észrevétel:
- A blog design-ja ... "kicsit" összedobott érzésem van, ezzel egyáltalán nem foglalkozott a szerző.
- Mi a blogger szándéka ezzel a bloggal? Tájékoztatás, oktatás, "hírnév"szerzés?!
- A cikk pont háromszor hosszabb és összetettebb mint kéne legyen. Jobb lett volna ezt a kezdő cikket is részletekben közölni, témakörönként. Így ebben a formában nagyon kevés ember olvassa végig. Pedig érdemes.

szepipiktor 2016.11.27. 13:35:54

Szerintem egyszerű tájékoztatás... Szemben a mai marketingalapú információkkal. Ahogy nézem ez egy fejlesztős cég blogja, nem hiszem hogy innen akarna hírnevet magának...
Tudod hány hasznos technológia sikkad ma el azért, mert akiknek a tájékoztatás lenne a feladatuk, egyszerűen belesimulnak a brand-ek kommunikációjába?
Tudsz olyan fórumot, ahol munkacélú valós információk is olvashatók? Mert én nem.
Kihalt a szaksajtó és marad a tóthbalázsokkal való vita a blogokban...

Deddi 2016.11.27. 14:57:00

Ilyen fórumot én sem ismerek, sajnos...de brand ide vagy oda, hogy fog eljutni ez a hasznos információ a userek-hez ha nem találnak ide?

cladmin 2016.11.30. 09:53:12

Kedves Deddi!
A dizájnnal kapcsolatos kritika jogos, reméljük, hogy hamar véglegesítésre kerül.
A többivel kapcsolatban pedig pár szót:
A blogot indító elsősorban egy szakmai kerekasztal indítását tűzte ki célnak, hiszen ezek a témák teljesen más területet jelentenek, mint a populáris fősodorhoz tartozók.
Egy több évtizede működő cég nem egy bloggal fog hírnevet szerezni, az ügyfeleinek a kiszolgálása sem itt történik.
Kérdezted, hogy hogyan találnak ide?
Reméljük, hogy a tekintélyes számú ügyfélkör döntéshozói, IT szakemberei "összegyűjthetők" egy ilyen virtuális "kocsmába", ahol szabadon beszélhetik meg a témákkal kapcsolatos véleményeiket, problémáikat, vethetnek fel további kérdéseket.
Természetesen tudom, hogy sokkal szűkebb réteghez jutunk el, mint egy populáris blog, de a tálálati "pontosság" sokkal jobb lehet a mai fórumokhoz képest.
Az ötlet is azokból a szakmai magánbeszélgetésekből eredt, melyeken olyan kérdések merültek fel, melyekre nem igazán kapható hiteles és a döntéshozók számára hasznos válaszok a médiában.
Nem az a cél, hogy itt a tuti legyen leírva, hanem az, hogy a vélemények ütközhessenek, további kérdések kerüljenek a felszínre.
Egy új blog beindítása hosszú idő, ez fokozottan érvényes a szakmai területekre. Pár poszt után tisztábbal lehet majd látni, de már most is tapasztalom, hogy telefonon több reakció érkezik, mint ahány komment...
Még valami! Utaltál a méretre. Jogos! De ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen témákról könyvek tucatjait lehetne megírni, sok dilemmát okoz, hogy mekkora terjedelem az optimális. Egy téma vitaindítójának ezt a méretet találtuk megfelelőnek, de persze később a tapasztalatok alapján ez is változhat majd.

wekar 2016.12.03. 22:59:30

Kerek és benne van a lényeg, tetszik!
Kár, hogy a hossza miatt kevesen fogják elolvasni.

szepipiktor 2016.12.04. 18:55:01

@wekar: és valószínűleg azok nem, akiknek el kellene...