Blogunkban, a vékonyklienses technikával foglalkozó írásunkban nyitva hagytunk egy roppant kényes kérdést: a mobileszközökkel történő feladatvégzés körét. A mobileszközökkel megcélzott munkafolyamatokról szóló szakcikkek vagy a kár számos fejlesztési irány azonban számtalan félreértést is tartalmaz, hiszen egy hasznos eszköz önmagában még nem azt jelenti, hogy mindenféle tervezés és fejlesztés nélkül ugyanarra használható, mint egy asztali számítógép!

A következőkben pár gondolat erejéig kitérünk a hordozható okoseszközökkel is elvégezhető tevékenységekre, megvizsgáljuk a lehetséges alkalmazási területeket, a szükséges fejlesztési feladatokat és persze megemlítünk néhányat a ma terjedő hibás elképzelések közül.

Kezdjük azzal, hogy vajon mi az alapvető eltérés egy okoseszközös felhasználás és a klasszikus desktop jellegű munkavégzés között! A legfontosabb – ahogy az életben már annyiszor kiderült – a méret! Esetünkben a kijelző és a kezelőfelület mérete. Szemben a szórakozás céljára tömegesen termelt appokkal, melyeknél csak pár ikon és néhány adatmező szolgál a tulajdonossal zajló kommunikációra, a munkacélú alkalmazásoknál – kiemelten a számviteli, ügyviteli, pénzügyi vagy vállalatirányítási területeknél –olyan nagymennyiségű adat és információ megjelenítése, kezelése az alapfeladat, mely egy kisebb készüléken gyakorlatilag nem valósítható meg. Egy ügyviteli alkalmazás jellemző képernyőjén több tucat adatmező és bonyolult menürendszer, ikongyűjtemény fogadja a felhasználót, ez még egy alap tableten sem adható vissza, nemhogy egy mai okostelefonon.

Méretekről

Ha csak a szabványos értékeket vizsgáljuk, miszerint egy desktop képernyő – a tervezett kompatibilitások miatt – 15-22 colos képernyőre és 1024x768 képpontos felhasználói képernyőméretre, valamint fekvő orientációra van tervezve, addig a tabletek jellemzően 7 colos fekvő, az okostelefonok meg 5-6 colos álló képernyőn tudják ugyanezt visszaadni. Látható, hogy nem a felbontás számít, sőt a kisebb laptopokkal és a régebbi monitorokkal való kompatibilitási feltételrendszer nem is engedi a nagyobb felbontások tervezését. Mivel valójában vékonyklienses jellegről beszélünk, a böngészők alapkörnyezetét (menük, ikonok, állapotsorok) is figyelembe kell venni. Gondolhatnánk, hogy mindez „szabványosítható”, előírható az alkalmazásunk használatához, de ez nem igaz, munkáról van szó, a cégeknél sok esetben meghatározott eszközökön, böngészőn szabad csak dolgozniuk a munkatársaknak… Így már a fejlesztés során kell ezekre is gondolnunk.

A munkaalapú feladatvégzésnél elfogadhatlan, ha egy-egy meghatározott funkcióhoz tartozó képtartalom nem fér el a monitoron, például a használatához görgetni kell azt. És ez nem csak kényelmi okokból tiltott, hanem mert fontos információk nem jelennek meg azonnal a felhasználónak. A szoftver-ergonómia és a grafikai látvány nem ugyanazon szempontok szerint „működnek”…

A vékonykliensen alkalmazásoknál, ahogy arról a korábbi írásunkban már meséltünk, a felhasználók „térben és időben” olyan módon végzik a feladatukat, mintha - a lokális számítógépük böngészőjén keresztül - egy ablakon át látnák az alkalmazások képernyőit, kezelőfelületeit, ami persze azt is jelenti, hogy a lokális gépek jellege nem is korlátozhatja a munkát! Egyaránt lényegtelen a helyi gép operációs rendszere vagy kijelzőmérete, a felhasználás módját a fejlesztőknek kell úgy szabályozniuk, hogy bármely eszközön csak az arra kijelölt, azokon biztonságosan használható feladatok legyenek elérhetők.

A mobilalkalmazás csak akkor lesz hasznos, ha ahhoz a fejlesztők rendelnek értelmes funkciókat.

Azaz ha munkánkhoz mobileszközöket is igénybe szeretnénk venni, akkor nem a felhasználónál kell elkezdeni a fejlesztéseket, hanem célszerű már magánál az integrált alkalmazásnál előre lefektetni elveket, elvárásokat és szabályokat, majd ezeket a fejlesztési folyamat során megvalósítani.

Korlátok és gátak

A munkaalapú felhasználásoknál - és ezek közül dominánsnak tekinthetők a számviteli, ügyviteli vagy vállalatirányítási területek -, jellemző az úgynevezett aszimmetrikus feladatvégzés, amikor az adatbeviteli tevékenységek sokkal nagyobb arányban és lényegesen magasabb beviteli adatmennyiséggel jellemezhetők, mint az egyszerűbb adatgyűjtések, statisztikák, jelentések, vezetői információk elkészítése. Ebből következik, hogy a kezelői ergonómia is jelentős terheléssel számol a billentyűzetkezelés vagy a hosszú időtartamú képernyőhasználat tekintetében.

Valóban hiheti bárki is, hogy egy egyszerű számlaiktatás vagy partnerfelvitel kényelmesen elvégezhető egy 5-7 inch méretű képernyőn és az érintőbillentyűzeten? Ez a tevékenység még egy-egy tétel rögzítésénél is problémás lenne, de egy délelőttnyi idő alatt, mondjuk száz dokumentum feldolgozása vajon milyen terhelést jelentene a dolgozóknak. A jelzett feladatok sajátja a tisztességes billentyűzet, az egér és a megfelelő méretű és képminőségű monitor használata.

A mobilalkalmazások esetében találkozunk még egy nagy problémával! Az adatbiztonság kérdésével. Amíg egy banki művelet során csak pár adat beírása és néhány ikon megérintése a feladat, és mindez csak perceket vesz igénybe, addig az ügyviteli feladatoknál gyakorlatilag folyamatos élő internetkapcsolat szükséges. A folyamatos internetkapcsolat pedig adatbiztonsági rés! Nemcsak illetéktelen behatolás megakadályozása a cél, hanem a párhuzamos online adatkapcsolat megszakadásának a lekezelése is, azaz ne történjen még véletlenül sem adatvesztés, adatsérülés ilyen esetben.

Sokan legyintenek most az adatkapcsolati felvetésre, de ne feledjük, a mobilalkalmazások mobilkészülékekre valók és mobilhálózatos használatra! A mobilhálózat – sebessége, minősége - pedig nemcsak szolgáltatófüggő, hanem a napi átlaghasználat is befolyásolja. Vagy feltételezi bárki is, hogy egy vezetékes internettel kiszolgált irodában wifin keresztül mobiltelefonon könyvel bárki is? Dehogy…

Járulékos korlát még a mobilalkalmazások elkészítése! Mindez idő és pénz! Minden mobilfelület és funkció valójában önálló programozást és grafikai fejlesztést igényel, ez pedig erőforrás-lekötés. Ha az univerzális integrált ügyviteli rendszerünkhez mondjuk tíz mobilfunkciót tervezünk, akkor az valójában tíz komplett részalkalmazás kifejlesztését jelenti. Tokkal-vonóval, ráadásul új fejlesztők bevonásával, hiszen más egy vékonyklienses programfejlesztés és más egy androidos alkalmazás elkészítése…

Munkacélú mobilhasználat valójában más „kávéház”, mint szórakozás céljára írt alkalmazásfejlesztés és még a különböző szolgáltatók, bankok végpontjainak számító programocskák fejlesztése is eltörpülhet egy irodai rendszerhez tervezett célalkalmazásaitól.

Mire ideális?

Természetesen a mobilvonalnak igen komoly szerepe lehet a korszerű, vékonyklienses vállalati programcsomagok esetében! Csak tervezni kell, hogy mit és mire szeretnénk használni. Azt látjuk, hogy bármire nem alkalmasak, főleg a napi folyamatos munkavégzésre nem. De akkor mire?

Minden olyan feladatra, ami – hasonlóan egy banki alkalmazáshoz – csak valamilyen egyszerű, alkalmi műveletet lát el. Például

• Számlaigazolásokhoz. A döntéshozó vezető a mobilján is véleményezhet, utasíthat néhány ikon megérintésével.
• Vezetői információkhoz. Az integrált rendszer adatbázisaiból néhány paraméter megadásával komplett üzleti prezentációk, jelentések kérhetők le és jeleníthetők meg mobilon.
• Archívum-hozzáféréshez. Tárgyalások során egyszerűen kérhetünk le korábbi dokumentumokat, jegyzőkönyveket, számlamásolatokat.
• Például készletadatok lekérésére. Beszerzőknek vagy fejlesztőknek nyújthatunk azonnali információkat. 

Sokáig sorolhatnánk, de egy a lényeg: A mobilalkalmazásokkal megfordítjuk az aszimmetriát! Most kevés paraméter megadásával kapunk sok választ. Mert a jó mobilalkalmazás a „kérdésünket” lefordítja és komplex eredménycsokrot ad arra, jellemzően egyetlen képernyőn megjelenítve. Lényegtelen, hogy az egy PDF alapú számlamásolat vagy egy grafikon a negyedéves eredményekről, a mobilunk képernyőjén lesz látható, miközben rendszerünk egészére az online kapcsolat sem jelent biztonsági kockázatot...

Szerencsére a mai fejlesztőeszközök már felkészítve várják a kihívásokat, így csak a valódi tervezésre kell összpontosítanunk. Az eszközök felismerése és az eszerint irányított lehetőségek már gyakorlatilag egyedi programozás nélkül is igénybe vehetők. Ez pedig várhatóan fel fogja gyorsítani a mobilvilág és az üzleti világ közötti kapcsolatokat is.