Kezdjük a kályhától: Az ügyviteli rendszerek a vállalkozások működésének adminisztrációs kiszolgálását végzik. A vállalkozások méretétől, forgalmától függően más-más tulajdonságú és összetettségű megoldások kerülnek alkalmazásra. Az ügyviteli rendszerek jellemző komponensei a könyvelés, a számlázás, a partnerkezelés, a határidőkezelés, a készletnyilvántartás, a raktárkezelés, a dokumentumkezelés vagy a CRM Az ügyviteli rendszerekhez hasonló komplex rendszerek még a vállalat- és a termelésirányítás is. Ezek is felhasználja az ügyviteli rendszerekben kezelt adatokat.

Blogunkban már korábban írtunk arról, hogy az ügyviteli megoldások korábban egyedi alkalmazásokkal kerültek kialakításra, viszont erre a célra mára az egyéni vállalkozói körön túl kizárólag az integrált ügyviteli rendszereket alkalmazzák. Nagyobb vállalkozásoknál az ügyviteli és a vállalatirányítási megoldások – gyártással is foglalkozóknál pedig a termelésirányítási rendszerek is – együttesen kerülnek bevezetésre. Jellemzőjük a közös adatbázison túl az azonos felhasználói felület és interfész is.

Kritikus pontok a mai vállalkozási környezetben

Napjaink vállalkozásainál, ezáltal az ügyviteli rendszereknél a kritikus tényező

• az idő
• a kötött feladatvégzési környezet
• a naprakészség

Az első, az idő, természetesen az internetnek köszönhető folyamatos kapcsolatnak "köszönhető", azok a cégek, akik ezt felismerték és kihasználják, előnnyel működhetnek a konkurenseikhez képest, hiszen valós időben találkoznak az érdeklődőkkel, a megrendelőkkel, beszállítókkal. Az azonnaliságot gátolja, ha a működéshez tartozó adminisztrációs feladatok nincsenek szintén ebbe a folyamatba illesztve. A korszerű ügyviteli rendszereknek tehát szintén az internethez kapcsolódva, valós időben kell kiszolgálnia a folyamatokat.

A kötött munkavégzés ehhez kapcsolódik, nem biztosítható a folyamatos „üzem”, ha a munkatársak munkavégzése közben adott időszakra és fizikai területen végzett tevékenységhez kötött. Biztosítani kell, hogy a folyamat adott része automatikusan elérhető legyen és a feladatok – fokozottan kiemelve a döntéshozást és az ehhez kapcsolódó információszolgáltatásokat is - korlátlanul elvégezhetők legyenek. A kötött munkavégzést oldja fel továbbá a távoli elérésű rendszereknél a később még említett csoportmunka megjelenése is, ami a mai korban szintén széles körben elterjedt a sikeres vállalkozásoknál.

A naprakészség mindig lényeges volt, de napjainkban, az online kapcsolat általánossá válásának köszönhetően még fontosabb kérdés. Komoly üzleti hátrány eredményezhet, ha a vállakozás teljes folyamatában az ügyviteli rendszer egy-egy pontjában várni kell adatokra, döntésekre.

A korszerű megoldásokra jellemző, hogy az adott folyamatokhoz tartozó adatok rögzítése ott is elvégezhető, ahol maga a folyamat elindul, például olyan adatok is, amik az ügyvitelhez kapcsolódnak, így a folyamat elindulhat, nem kell várni arra, hogy egy másik rész is elvégezze a feladatát. Szintén napjaink felgyorsult döntéshozási kérdésköréhez kapcsolódig a bankműveletek feladatköre, a banki kivonatok automatizált átvétele valós időben szintén jelentősen segíti egy vállalkozás versenyképességét.

A körbe tartozik még az eszköz és platformfüggetlenség is, hiszen nem kell bevonulni adott környezetbe a munkavégzéshez, nem kell megszakítani egy adott tevékenységet – például külföldi konferencia, szabadság – ahhoz, hogy egy illetékes meghozza a szükséges döntéseket a folyamat zavartalanságához, akár a világ másik pontjáról a saját okostelefonja segítségével.

Ezzel a módszerrel jelentősen felgyorsul olyan korábbi kritikus pontok megoldása is, mint a jogszabályváltozások aktualizálása vagy a kötelező adatszolgáltatások biztosítása, hiszen az első esetnél a központi kiszolgálón elvégzett változtatások abban a pillanatban élnek és minden résztvevő számára használhatók. A másodiknál pedig a folyamatok automatizálható és a szükséges beavatkozások is elvégezhetők távolról egy okoseszközzel.

Ügyviteli megoldások felhasználói oldalról

A klasszikus kialakítású nagygépes megoldások mára szinte teljesen eltűntek, ahogy jelentéktelenné vált az esetekhez kapcsolódó távoli elérés is, hiszen ma már a nagy nemzetközi cégek sem bérelt vonalakon mozgatják adataikat, ha erre szükség van, akkor az csomópontok között létesítenek zárt műholdas kapcsolatot.

Így ma általánosságban a vékonyklienes megoldások dominálnak és most terjednek ezek felhőalapú változatai, hiszen az elmúlt években az internet hálózati sebességének rohamos növekedése, a tárolóeszközök árzuhanása és az intelligens mobileszközök elterjedése felerősítette az igényt arra, hogy az ügyviteli szegmensnél is megjelenjenek az újdonságok.

Az újdonság több részre is értendő, egyrész új technológiai bevezetését igényelte, hiszen nem korlátozható a távoli, sokszor mobileszközökkel történő használat egy-egy operációs rendszerre, képernyőméretre, másrészt a mobilos használat további felhasználási szokásokat és igényeket vezetett be, szemben a megszokott desktop alapúval. A mai megoldásokban közös, hogy a felhasználó elől rejtve marad maga az infrastruktúra, minden esetben egy szabályos belépéssel jut a rendszerbe, nem kell tudnia, hogy hol lett telepítve a központ, a szerver, még a saját eszközének az operációs rendszere sem lényeges, viszont a megfelelően felépített ügyviteli rendszer a belépésre használt eszközt felismeri és az arra alkalmas funkciókat biztosítja csak.

A korszerű rendszerek lehetnek Windows alapúak, linuxos vékonyklienses környezetűek vagy akár egy NAS alapú szerverre épülők. A felhasználó számára a távoli kiszolgáló egy „felhőnek” látszik (tehát a különböző ingyenes vagy fizetős felhőszolgáltatásoknál is fellelhetők az alap ügyviteli modulok, például számlázáshoz, CRM-hez, dokumentumkezeléshez), az ebben végzett munkavégzés, esetünkben az ügyviteli feladatok köre pedig valójában a cloud computing filozófia alapja!

Minden megkülönböztetés, kategorizálás kizárólag üzleti és marketing alapú és nem ügyvitelszervezési, technikai vagy programozási kérdés.

Az előzőek alapján – a lokális eszközöktől függetlenül - egységesen nevezzük a továbbiakban az összes ilyen jellegű ügyviteli rendszert távoli elérésű rendszernek, és összekapcsoljuk a vékonyklienses, illetve a cloud computing elnevezésekkel, mivel a felhasználó eszköze kizárólag az elérhető funkciókra van hatással – a kijelző mérete és a kezelőfelület kialakítása miatt -, magára a rendszerre, a központi kiszolgálóra, az ügyviteli rendszer egészére nem!

A távoli elérésű rendszerek feltételei

A távoli elérésű ügyviteli rendszerek esetében kritikus technikai igény nem merül fel, a legfontosabb a folyamatos, 24/7 alapú nagysebességű internetelérés biztosítása és a kapcsolódást biztosító, IP cím alapú hálózati eszköz megléte.

A kiszolgáló szerverrel kapcsolatban sem műszaki, sem operációs rendszer jellegű megkötés nincs, a munkaállomások nem közvetlenül a hardverhez jutnak be, hanem az egységes interfészfelülethez. Ez jellemzően ma internetes böngészőkben futó szabványos felület, ennek megfelelően a megfelelő lokális oldali sebességhez a helyi gépeknek a grafikus teljesítmény megléte is fontos. Ez utóbbi a desktop eszközöknél merül csak fel, a korszerű mobileszközök, tabletek, okostelefonok már eleve ilyen hardverrel készülnek.

A szoftveroldal sem különleges, hiszen ismét az interfész biztosítja a szabványos kapcsolatot, a háttérben bármilyen kiszolgáló futhat, az adatbáziskezelő típusa is - MS SQL, MySQL, Oracle MariaDB stb. - csak más rendszerekkel való kapcsolódás esetében kérdés, az ilyen megoldású ügyviteli rendszereknél nem. Ezért is hozható ide bármely más felhőalapú környezet is, azoknál sem ismert a felhasználók számára a kiszolgáló környezet.

Ez a megoldás láthatóan egyszerűsíti a fejlesztési folyamatokat, az erőforrásokat magára az alkalmazásfejlesztésre lehet koncentrálni. A szoftveroldalhoz tartozik azonban a lokális oldali interfész, ami napjainkban általánosan valamelyik szabványos internetböngésző. Ez adja meg a lehetőséget a platformfüggetlenséghez, hiszen ismét nem fontos, hogy a lokális oldalon Windows, Linux, Android vagy iOS operációs rendszer fut, a lényeg, hogy az eszköz rendelkezzen interneteléréssel és szabványos böngészővel, amin keresztül be lehet lépni a távoli ügyviteli alkalmazásba.

A távoli elérésű rendszerek előnyei és hátrányai

A távoli elérésű rendszereknek, így az ilyen típusú ügyviteli rendszereknek is a legfontosabb előnye a platform-, eszköz- és helyfüggetlensége. Gyakorlatilag a központi kiszolgálóhoz bármilyen eszközzel és bárhonnan bármikor hozzá lehet férni. Ezzel nem korlátozzuk a munkafolyamatokat munkaidővel, irodai használattal, nem kell megvárni egy információkéréssel, jelentéssel, engedélyezéssel azt, hogy bemenjünk az irodába. és az sem gond, hogy a szükséges információkhoz közvetlenül jussunk hozzá, azok a lokális eszközünkön azonnal láthatók lesznek.

Előny továbbá, hogy az eszközrendszerünk sem kötött, egy több telephelyes rendszernél sem kell központilag beszerezni és telepíteni az eszközparkot, a partnereink, ügyfeleink is bármikor kapcsolódhatnak a saját készülékeikkel a rendszerünkhöz.

A korszerű megoldások lényegesen nagyobb szabadságot biztosítanak a felhasználók számára és nagy könnyebbséget nyújtanak a fejlesztőknek, a karbantartóknak, üzemeltetőknek. Az első esetben az eszközköltségek sok esteben kizárólag a felhasználót terheli, a másodikban a karbantartás csak a központi kiszolgálóra koncentrálódik, de a fejlesztések, bővítések, a jogszabályi megfeleltetések átvezetése is csak egy helyen zajlik. Valójában a kiszolgáló oldalon is csak a terheléshez kell a kapacitást biztosítani, onnantól lényegtelen a felhasználók száma is.

Jelentős megtakarítást jelenthet az is, hogy az üzemeltetési költségek sem a kiszolgálói oldalt terheli, és a korábban a felhasználók számához kötött licenszcsomagok díja is elmarad.

A fő hátrány: internetkapcsolat nélkül nem működik. Pontosabban csak lokálisan működik, de a távoli kapcsolatok nem használhatók az internet hiányában! Az internetkapcsolat hiánya jelentkezhet az internetszolgáltató hibájából is, és amíg ez nincs kijavítva, munkavégzés nem folyatható. Kivételt jelentenek a vegyes rendszerek, amikor a központi környezetben telepített munkaállomások a belső hálózaton keresztül, természetesen itt is IP címmel és böngészőkön keresztül kapcsolódnak. Ilyen esetekben a rendszer működik, csak a külső elérés nem használható.

Amennyiben azonban teljes külső elérésű rendszert alkalmazunk, akkor függetlenül a kiszolgáló biztosítójától, a szolgáltatótól, az ingyenes vagy fizetős kialakítástól a munkavégzés leáll, hiszen az egy harmadik fél hibája miatt következik. Ugyanilyen probléma lehet a távoli helyszínen egy esetleges energiakimaradás is. Például külföldről történő belépést megakadályozhatja, ha ott éppen áramkimaradás van.

A távoli elérésű rendszerek jellemző többletszolgáltatásai

A távoli elérési rendszereknek, az ilyen ügyviteli megoldásoknak számos olyan előnye van, ami a klasszikus megoldások esetén nem érhetők el vagy csak komolyabb fejlesztésekkel, licenszköltségekkel biztosíthatók.

A többletszolgáltatások legfontosabbja a már említett helyfüggetlenség. A folyamatban résztvevők egyikének sincs ilyen megkötése! Ahonnan el lehet érni az internetet, onnan bármikor dolgozhatunk is. Onnan az ügyfél, a megrendelő, a reklamáló vagy az érdeklődő is elér bennünket.

Emeljük ki az ügyviteli folyamatok egyik legfontosabb kérdését, az engedélyezéseket, ellenőrzéseket. Egy utalás esetén a döntő személy bárhonnan meghozhatja a döntést, engedélyezheti vagy elutasíthatja azt, ugyanez mondható el a számlaigazolásokra, a banki műveletek adminisztrációira vagy a belső folyamatoknál előírt ellenőrzési, kontrollálási műveletekre. Egy elmaradt feladat esetén a „riasztás” akkor is eljut az illetékeshez, ha az éppen külföldön egy konferencián tartózkodik, a döntés, az utasítások meghozása nem függ attól, hogy mikor érkezik vissza a központba, a munkahelyére.

Valójában a legtöbb többletszolgáltatás ebbe a halmazba tartozik, azaz számtalan olyan művelet, feladat van egy ügyviteli folyamatban, ami ilyen módon azonnal végrehajtható, így a folyamatok felgyorsulnak, nő a hatékonyság.

Vannak technikai többletszolgáltatások is, például a nyomtatók, szkennerek általános használata, mobiltelefonról is nyomtathatunk a világ másik felén lévő nyomtatóra, a mobiltelefonunkkal lefényképezhetünk dokumentumokat, számlákat és azok közvetlenül kerülnek bele a folyamatot irányító dokumentumkezelő rendszerbe és így tovább.

Van két további előnye az ilyen rendszereknek, ami a korábbiakban még belső rendszereknél is csak korlátozottan volt elérhető

- Távmunka! A mai modern üzleti világban a távmunka már alapvető igény! Sok esteben igazolt, hogy adott feladatvégzés hatékonysága romlik a zárt közös környezetben (zaj, más tevékenységek felmerülése stb.), így mondjuk egy fontos dokumentum összeállítását az érintettek elvégezhetik otthon is. De az távmunka előnyös egy fontos dolgozó betegsége esetén is, például kisebb baleset után a nehézkes mozgás nem jelent azonnal betegállományt és a munka elmaradását, hanem azt otthonról is elvégezheti a lábadozó. Igaz ez olyan esetekre is, amikor egy családanyának a gyereke betegszik meg és otthon kell maradnia, vagy például gyerekesek GYES mellett is visszatérhetnek a munkába.

- Csoportmunka! A másik mai már szinte kötelező igény a csoportmunka biztosítása. Ez a régi rendszerekkel is csak speciális szoftverkörnyezettel volt biztosítható, mostantól ez is alap lehet, hiszen még a legegyszerűbb ingyenes felhőszolgáltatásoknál is biztosított a felhasználók együttműködése.

A csoportmunka nem csak azt jelenti az ügyviteli területen, hogy munkatársak egy időben, azonos dokumentumokkal dolgoznak, hanem a folyamatok során az összes érintett bármikor láthatja a többiek lépéseit, véleményeit, kérdéseit, bármely változásról automatikusan értesülnek, arra azonnal ugyanabban a dokumentumban reagálhatnak. A változtatások, a vélemények a dokumentumban maradnak, így később is visszanézhetők azok. A folyamatban résztvevők száma menet közben bővíthető, csökkenthető, egy külső résztvevő távolról is felvehető az adott munkához. A dokumentum részei kiadhatók szakmai ellenőrzésre, míg a munka tovább folytatódhat.

Régi filozófiával érhetően nehezen tekinthető át ez a mai gyors és rugalmas módszer, hogy nem kell nyomtatni, postázni, nem kell várni aláírásokra, hiszen minden valós időben zajlik és a végső aláírást is rákerülhet a végeredményre egy mobiltelefonon keresztül a világ másik pontjából.

Kijelenthető, hogy a távoli elérésű rendszereknek rengeteg többletszolgáltatásához mérve elhanyagolható hátrányai vannak, így minden szempontból korszerűbbnek és előnyösebbnek tekinthető a klasszikus rendszereknél!

A biztonsági problémák...

A távoli elérésű rendszerekkel szemben felmerülő első kérdés a biztonság! Lássuk be, jogosan!

Amennyiben az ügyviteli rendszerünket egy profi szolgáltatónál vesszük igénybe, nem ismerjük, hogy

• hol vannak az adataink?
• kik férnek hozzá a tudtunk nélkül?
• meddig férünk hozzájuk?

   

Mindhárom kérdés azonnal azt sugallja, hogy értékes, bizalmas adatainkat ne helyezzünk ilyen környezetbe…!

Ne feledjük, hogy a nyilvános szolgáltatók jellemzően külföldi cégek, a regisztráláskor jelzett jogi és műszaki garanciák az ő országuk szerinti, azaz ami hazánkban tiltott – például anyagok átvizsgálása – az náluk lehet, hogy törvényileg engedélyezett…

Szerencsére van megoldás a bizalmi válságra: a saját környezet létrehozása, Ez válasz az összes kritikus pontra: megfelelő titkosítással mozognak állományaink, mi felügyeljük az adataink állapotát, tudjuk hol van a tárolóberendezés stb., és

az egyedi alkalmazásokat fejlesztő cégek megoldásait is számításba vehetjük.

Biztonsági gondot jelentenek viszont a mobileszközök és azok nyílt operációs rendszerik, illetve hogy ezekkel a nyílt interneten keresztül lépünk be az ügyviteli rendszerbe. Ekkor nem elegendő még a szigorú belépési procedúra sem, biztonságos app-okat kell fejleszteni és azokon keresztük kell végezni a kritikus feladatokat. Nem megengedhető, hogy egy üzleti információ, egy dokumentum, egy grafikon a telefonról egy másik ingyenes app-on keresztül visszakerüljön valamelyik nyílt rendszerbe, például az automatikus adatszinkronizáció felmásolja kéretlenül azokat mondjuk a Google Drive-ba! Fontos, hogy mobileszközünk irányítását a bekapcsolva felejtett BT kapcsolat miatt más illetéktelen ne vonhassa irányítása alá, és a készülékhez hozzáférve ne érhesse el a titkos dokumentumainkat, belépési adatinkat. Ezek persze klasszikus mobilos problémák, így nekünk kell az ügyviteli rendszer tervezése során már ügyelni erre, vagy a fejlesztőkkel ezt is egyeztetni kell, ha szükséges, akkor megrendelni a kívánt védelmi funkciókat.

Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy a mobileszközök használata az ügyviteli feladatokhoz ne lenne alkalmas, ellenkezőleg! A mobilvilág folyamatos fejlődése és terjedése pontosan arra mutat, hogy egyre inkább alkalmazni kell ezeket. Használatuk jelentősen kibővíti a felhasználási lehetőségeket, számos területen – akár kényelmi, akár ellenőrzési, döntési terület legyen az – szinte leképzelhetetlen a gyors feladatvégzés a mobilalkalmazások nélkül.

Olyan napi teendők kapcsolhatók a mobileszközökhoz, mint feladatok fogadása és feladatok kiadás, naprakész folyószámlainformációk (például kifizetetlen számlák) lekérése vagy felhasználóra szabott üzleti információk (egy osztályvezető megnézheti a saját részlegére vonatkozó adatokat) megjelenítése…

Jogi kérdések

A mobilhasználat rengeteg jogi kérdést vet fel, melyek gyakorlatilag általunk nem is kezelhetők, hiszen a mai andriodos rendszerek lényege az app-ok általános használata, az operációs rendszerek folyamatos módosítása, „patkolása”. Egy mai mobileszköznél szinte ellenőrizhetetlen és főleg érvényesíthetetlen bármilyen jogi garancia adatvesztés, adatlopás, illegális behatolás esetén. Erre ma nincs egyszerű megoldás, az ügyviteli rendszer tervezésénél kell ezeket kiküszöbölni.

A kiszolgáló oldalon, ha profi szolgáltatót választunk, akkor kapunk jogi garanciákat, de kérdéses, hogy azok mennyire vannak arányban vállalkozásunk forgalmával, pontosabban bármilyen kár esetén a kártérítés fedezi-e üzleti veszteségeinket. És az is, hogy a jogi garanciák érvényesítése milyen módon lehetséges egy idegen országba bejegyzett szolgáltató esetében.

Az ügyvitel területén olyan filozófiai, jogi és egyéb törvényalapú feltételek is léteznek, melyekre a reklámozott profi szolgáltatók döntő többsége egyetlen választ ad: ők betartják az x vagy y adatvédelmi előírásokat és z időtartamú elérést garantálnak. És ha nem, akkor pedig adott kártérítést fizetnek. Ez az ügyvitel területén azonban kevés! Ha a kiszervezett pénzügyi és stratégiai adataink általunk ismeretlen helyre kerülnek, akkor azzal a saját cégünk biztonságát veszélyeztetjük. Ha a megbízott cég hibájából történik valamilyen probléma, akkor nekünk az nem segít, ha a kártérítés fedezi a NAV bírságot, hiszen nem csak pillanatnyi kárunk keletkezik, hanem a hiba hosszútávon is hatni fog cégünk működésére, gondoljunk például bizalomvesztésre, melyekre már nem terjed ki a kártérítés.

Egyszerűbb a saját kiszolgáló esete. Ekkor két vagy három fél közötti közvetlen szerződésben rögzíthetjük a feltételeket. Egy további jogi rész az internetszolgáltatóval szemben áll fent, de az ismét kötött és nem módosítható.

A távoli elérésű rendszerekkel kapcsolatos félreértések

A távoli elérésű rendszerek esetében sok félreértés tapasztalható, ezek egy része marketingalapú, a fizetős szolgáltatások nyújtói előszeretettel hallgatják el, hogy valójában miről is van szó, hogy ilyen rendszert bárki létrehozhat, fejleszthet és szolgáltathat, nem csak pár multi terméke lehet a megoldás. Ilyen félreértések továbbá az elnevezések is, a felhő meg a hasonlók, hiszen a felhő is csak egy vékonykliensen rendszer, pontosan ugyanolyan, mint amit akár mi hozunk létre egy megfelelő NAS kiszolgáló Linux operációs rendszerével, MySQL adatbáziskezelőjével, vagy egy Intel processzoros, Linux alapú vékonyklienses szerverrel.

A legfontosabb félreértés azonban a mobileszközökhöz köthető!

Sokszor elfeledjük, hogy ha valamire mód van, akkor nem biztos, hogy mindenre módunk van! Ma sokan hiszik, hogy a mobiltelefonnal, tablettel történő belépéssel ugyanolyan lehetőségekhez jutnak, mint a desktopos vagy laptopos környezettből.

Nem, ez nem igaz, sőt ellenkezőleg! A mobileszközök képernyőmérete és kezelőfelülete nem alkalmas folyamatos ügyviteli munkára. Egészen egyszerűen a képernyők nem férnek el a kijelzőkön, hiszen nem csak két-három mezőről és két igen/nem ikonnal van dolgunk. És a folyamatos adatbevitel sem lehetséges semmiféle érintős klaviatúrával.

A munkaalapú feladatvégzésnél elfogadhatlan, ha egy-egy meghatározott funkcióhoz tartozó képtartalom nem fér el a monitoron, például a használatához görgetni kell azt. És ez nem csak kényelmi okokból tiltott, hanem mert fontos információk nem jelennek meg azonnal a felhasználónak. A szoftver-ergonómia és a grafikai látvány nem ugyanazon szempontok szerint „működnek”… Egy desktop képernyő – a tervezett kompatibilitások miatt – 15-22 colos képernyőre és 1024x768 képpontos felhasználói képernyőméretre, valamint fekvő orientációra van tervezve, addig a tabletek jellemzően 7 colos fekvő, az okostelefonok meg 5-6 colos álló képernyőn tudják ugyanezt visszaadni.

Valóban hiheti bárki is, hogy egy egyszerű számlaiktatás vagy partnerfelvitel kényelmesen elvégezhető egy 5-7 inch méretű képernyőn és az érintőbillentyűzeten? Ez a tevékenység még egy-egy tétel rögzítésénél is problémás lenne, de egy délelőttnyi idő alatt, mondjuk száz dokumentum feldolgozása vajon milyen terhelést jelentene a dolgozóknak. A jelzett feladatok sajátja a tisztességes billentyűzet, az egér és a megfelelő méretű és képminőségű monitor használata.

A dekstopos környezet folyamatos és teljes körű munkavégzésre ad lehetőséget.

A mobileszközös környezet pedig adtalekérésekre, döntésekre, ellenőrzésekre nyújt remek lehetőséget.

Magyarán az első az alkalmazottaké, a második a vezetőké, utazóké…

Említsünk meg néhány mobilhoz értelmezhető funkciót:

- Számlaigazolások. A döntéshozó vezető a mobilján is véleményezhet, utasíthat néhány ikon megérintésével.

- Vezetői információk. Az integrált rendszer adatbázisaiból néhány paraméter megadásával komplett üzleti prezentációk, jelentések kérhetők le és jeleníthetők meg mobilon.

- Archívum-hozzáférés. Tárgyalások során egyszerűen kérhetünk le korábbi dokumentumokat, jegyzőkönyveket, számlamásolatokat.

- Készletadatok lekérése. Beszerzőknek vagy fejlesztőknek nyújthatunk azonnali információkat.

- Feladatkiadás, ellenőrzés. A munkahelyi vezetők irányítási, ellenőrzési feladatainak gyorsítása, egyszerűsítése

- Számlakivonatok. A számlák aktuális állapota, kifizetetlen számlák lekérése stb,

Mivel a teljes rendszerkörnyezet egységes, a két részt a kezelői felületekkel és az ahhoz rendelt funkciókkal lehet szabályozni, ami fejlesztési részhez tartozik, és mivel egyszerű a belépő eszköz azonosítása (kijelző méret, eszköztípus), a megfelelő képernyőhalmazt és funkciókört is elő kell állítani. Ha ez megvan, akkor a folyamat automatikusan zajlik ilyen esetekben, mobiltelefonnal történő belépés még az arra jogosultaknak sem engedi, hogy számlákat könyveljenek! Ellenkező esteben pedig hiába akar egy ügyfél laptoppal belépni, csak a neki engedélyezett műveletekhez fér hozzá.

Ugyanakkor nagyon hasznos lehet, ha a vezetők mobiljukkal is ránézhetnek a bankra, az illetékesen az aktuális raktárkészletre, üzletkötők megtudhatnak a CRM modulból partner adatokat és például a címinformációk alapján a mobiltelefonjuk térképén a célt is beállíthatják vagy a telefonszámot automatikusan felhívhatják. Mindez csak programozási kérdés, de fontos, hogy a komplex munkavégzést ne engedjük mobileszközökről.